Szóval mint azt már előzőleg említettem, a beszólások után úgy döntöttem, diétába kezdek. Egy ismerősöm addigra már nagyon szépen lefogyott a 90 napos fogyókúrával, ezért úgy döntöttem, jó lesz ez nekem is. Kellően szigorú módszer ahhoz, hogy tartani tudjam, illetve hogy kihívásként fogjam fel.
Jelentem, 2015. szeptember első hetében kezdtem és december 4-én fejeztem be. Aki nem tudná, a 90 napos diéta lényege: elméletileg a gyomornak könnyebb feldolgoznia az egyféle táplálékot, így a diéta ideje alatt négy nap váltakozik: fehérje, keményítő, szénhidrát és gyümölcsnap. Ezeken a napokon csak ilyen tartalmú ételeket lehet enni, de abból bármennyit, azonban reggelire mindig gyümölcsöt kell enni, mert az elvileg beindítja az emésztést. Havonta egyszer pedig víznapot kell tartani, majd a 90 nap végeztével újabb 90 nap jön, amikor már bármi, bármikor ehető, de reggelire még mindig gyümölcsöt kell enni. Ennek is van valami roppant tudományos oka, aminek folytán a szervezet beáll valamire, amitől az ember soha többé nem hízik meg, de őszintén szólva ezt nem jegyeztem meg, mert marhaságnak tűnt, és kedvem sem volt már a 90 nap után végigcsinálni. De az első 90 napot végigcsináltam, az ehhez kapcsolatos gondolataimnak pedig két aspektusa van: a diéta sikeressége, illetve az értelme.
- A 90 napos diéta végeredménye
A súlyveszteség függvényében azt mondhatom, sikeres volt. 77.7 kiló voltam, amikor kezdtem, és 62.6 kiló volt a minimum súlyom a fogyókúra vége előtt néhány nappal. Azonban azt nem mondhatnám, hogy a fogyás egyenletes volt. Az első hét alatt már 3-4 kilót leadtam, ez valószínűleg annak volt köszönhető, hogy drasztikusan lecsökkentek az adagok, amiket a fogyasztottam a nyári zabáláshoz képest, illetve nyilván annak, hogy nem volt meg a mindennapi szénhidrát- és cukorevés (nem számítva persze a szénhidrátnapot és a reggeli cukortuningot a gyümölcsöknek köszönhetően). Egy hónap eltelte után már (vagy még csak, ha az első heti 3 kilós fogyást vesszük alapul…) 70 kg alatt voltam, és egész konkrétan október 21-én voltam 66.3 kg. Tehát azt mondhatjuk, hogy a diéta első felében lement 11.4 kg, a második felében pedig 3.7. Természetesen, ahogy fogy az ember, és kevesebb rajta a felesleg, egyre lassabban és nehezebben mennek le a plusz kilók, de én mégis drasztikusnak tartom ezt a különbséget.
Ennyit a számokról. Ha összességében nézem az egészet, könnyebb volt betartani a 90 napos fogyókúrát, mint hittem. Egy olyan ember számára, aki imád enni, különösen szénhidrátot, ez maga a pokol. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az első 60 napban kéthetenként szénhidrát- vagy fehérjenapon csaló napot tartottam, amikor elmentem valahova ebédelni, és azt ettem, amit akartam. Ezeket mindig előre beírtam a naptáramba, így volt mit várni. Az utolsó egy hónap pedig már kabaré volt. A magasságom miatt azt mondhatom, hogy kb. 68 kilóval még szép vékony voltam, az alatt pedig már kezdtem hasonlítani egy űzött agárhoz. Emiatt az utolsó hónap teljesen értelmetlen volt, és ezt tudtam is, míg csináltam, de végig akartam csinálni, kihívásnak fogtam fel. Ennek eredményeképp az utolsó 30 napban már igen gyakran csaltam, bár nem teljes étkezéseket. Ezt gyönyörűen példázza az, hogy az utolsó napom keményítőnapra jött ki. Mi volt az utolsó étkezésem a 90 nap alatt? Kakaós nápolyi.
2. A 90 napos diéta értelme
Most érkeztünk el a személyes résztől a lényegi részhez. Nincs értelme. Komolyan. Az eredmények ellenére sem ajánlom senkinek. Miért?
A diéta alapgondolata az élelmiszerek szétválasztása. Hogyan? Hogyan döntöd el, hogy amit épp eszel, az most mi? Egy ételben nem csak egyféle “anyag” van a szétválasztott négyből. Még a csirkében sem csak fehérje van, és a zöldségekben sem csak keményítő. Sokszor olvastam, hogy a szénhidrát napon lehet pizzát enni. De hát ha csak szénhidrátot lehet enni, mi van a feltéttel? Nyilván a pizzára rádobált három szelet minimális hústartalmú sonka fehérjetartalma – és minősége – nem vetekszik egy proteinturmixéval, na de azért mégis.
Aztán itt vannak az egészségügyi aggályaim. A szervezetünknek szüksége van a fehérje, csak úgy, mint a szénhidrátra és a zöldségekre is. Minden nap, nem négynaponta. Hogyan tartsuk fenn az izomzatunkat, ha ezeket nem kapja meg a testünk? (Elárulom, sehogy. Iszonyatosan sokat fogytam izomból, a végén már nyilvánvalóan csak abból fogytam.)
Következő problémám az állandó gyümölcsevés. Nem látom be, miért van az embernek szüksége reggel gyümölcscukorra. Az már csak hab a tortán, hogy ki a fene kívánja a gyümölcsöt reggelire, illetve hogy nyilván sok ember gyomrának nem is tesz jót éhgyomorra a különböző gyümölcsökben található sav.
Megcsináltam a három víznapot is a 90 nap alatt. Nekem nem volt vele igazából gondom, kibírtam, nem éheztem, nem szédültem, nem voltam rosszul, ittam sokat. Igazából a 90 nap legkönnyebben teljesíthető elemének mondanám, egyszerűen csak nem kell enni és kész. DE. Nyilván ez sem túl egészséges. Egész nap nem enni egy falatot sem veszélyes játék.
Tehát ajánlanám-e bárkinek a 90 napos diétát? Egy csöppet sem. Ha valaki mindenáron mégis ezt akarná csinálni, annak azt mondanám, csinálja meg az első 30 napot, utána valószínűleg már nem lesz hozzá sem kedve, sem pedig értelme. De itt megragadnám az alkalmat, hogy írjak egy zárógondolatot összességében a diétákról: egyiket sem ajánlanám. A diéták vége általában az, hogy az ember visszahízik, mert visszatér a régi életmódjához. Ha valaki fogyni szeretne, egyet tudok ajánlani: egyen egészséges mennyiségű és minőségű zöldséget, fehérjét, és menjen el néha mozogni egy kicsit. De a legtöbb dolog, amit önmagáért tehet, az az, hogy figyeljen rá, hogy ne szemetet egyen. Egészséges alapanyagokból is lehet finomakat főzni, és hogyha valaki rászokik erre az életmódra, meg fogja látni, hogy sokkal jobb így. Természetesen így lassabb lesz a fogyás, viszont tartós.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: